Az első számítógépes bug legendája

Manapság magyarul is gyakran mondjuk, hogy a számítógépen bugos egy program, hogy ha hibát találunk a működésében. Az viszont kevésbé ismert, hogy honnan ered ez a kifejezés, és mióta illetik a poloskákra is használt angol szóval a programhibákat.

A bug eredetéről kering egy népszerű történet. Eszerint a Harvard Egyetem technikusai 1947. szeptember 9-én egy molylepkét találtak a Mark II nevű számítógép egy alkatrészében. Grace Hopper – az amerikai haditengerészet tisztje, egyben a modern számítógép-tudomány úttörője – meg fogta szegény állatot, beragasztotta a gép működését dokumentáló naplóba, majd aláírta:

Megtaláltuk az első valódi bugot.

És ím, megszületett a ma is használatos kifejezés, na meg abból rögtön utána a debugging, vagyis a hibák javítására használt szó is.

Azon most lendüljünk túl, hogy a molylepke nem bug, mert bár maga a bug szó szerint félfedelesszárnyút (például poloskákat) jelent, de tágabb értelemben mindenféle rovarra szokták mondani. Azon se akadjunk fent, hogy a sztori kering olyan változatban is, hogy 1945-ben történt meg, holott a Mark II akkor még nem is működött. (1945-ös dátumot említ például a hadtörténeti múzeum is, amely a naplót őrzi.)

Az viszont elég árulkodó, hogy a moly alá azt írták, ez volt az első valódi számítógépes bug – ez is azt mutatja, hogy a szó eddigre valójában már be volt járatva, és a sztoriban nem az a pláne, hogy ekkor találták ki, hanem hogy milyen jót szórakoztak a harvardi számítógépészek azon, hogy ezúttal szó szerint bugos volt a gép. Egyébként még csak nem is Hopper volt a történet főszereplője, ő csak szerette mindenkinek elmesélni.

Levél a távolból

A valóság már megint jóval unalmasabb. A kifejezést valójában már egy évszázaddal korábban is használhatták mérnökök és feltalálók, akkor még nyilván nem a csak később feltalált számítógépekkel kapcsolatban, hanem mindenféle mechanikus kütyü meghibásodására.

Thomas Edison például egy 1878-as levelében ezt írta Puskás Tivadarnak: “Feltűnnek a bugok – ahogy az ilyen kis hibákat és nehézségeket nevezik –, és több hónapos intenzív figyelem, tanulmányozás és munka szükségeltetik, mielőtt a kereskedelmi siker vagy bukás biztosan elérhető.” Az már magától értetődő fejlemény, hogy az idővel megjelenő számítógépekre is továbböröklődött a kifejezés.

Az viszont világosan látszik egy másik edisonos idézetből, hogy a mechanikus-számítógépes bug valóban az igazi rovarok után kapta a nevét. A Pall Mall Gazette 1889. március 11 számának beszámolója szerint Edison “az előző két éjszaka fent volt, mert a fonográfjában felfedezett egy bugot – ez egy kifejezés egy nehézség megoldására, ami arra utal, hogy valami képzeletbeli rovar rejtőzött el a belsejében és ez okozza a problémát”.

A szónak ez az értelme valójában már 1934-ben is olyan elterjedt volt, hogy bekerült a Webster-szótár az évi kiadásába mint a gépek működési hibájára használt amerikai szlengkifejezés. A debugging viszont tényleg ekkoriban terjedhetett el, bár arra nincs egyértelmű bizonyíték, hogy ennek a moly eltávolítása volt az eredete.