És ez még mind semmi, a grafikus csipek előtt még óriási lehetőségek állnak, mert ezeket nem korlátozza a lassan érvényét vesztő Moore-törvény, amely a processzorok teljesítményének növekedését írja le.
2025-re ezerszeres lesz a különbség a számítási teljesítményben a grafikus csip és a processzor között
– mondta Jen-Hsun Huang, az Nvidia vezérigazgatója.
A laptopgyártók idén júniusban piacra dobják a Max-Q előírásainak megfelelő laptopokat, és már a Computexen több ilyen gépet bemutatnak.
Jen-Hsun Huang egy vadiúj Asus ROG Zephyrus gépen mutatta meg, hogy az addigi nagy teljesítményű gépek és az újak között mekkora a különbség. Közben azzal viccelődött, hogy többet kéne bicepszre gyúrnia, hogy a régi behemót gépet legalább még egy percen át megtartsa a kezében.
A gyártóknak négy dologra kell majd odafigyelni, hogy megfeleljenek a Max-Q követelményeinek. Igazából csak arról van szó, hogy a meglévő eszközöket a lehető leghatékonyabb módon kell kihasználni, és ehhez pontos mérnöki tervezés, jól optimalizált driverek, tökéletesen elhelyezett elektronikus alkatrészek és kiváló hőelvezetés szükséges.
Ez a laptop 60 százalékkal gyorsabb, mint a Playstation 4 Pro
– mondta Huang a kezében lévő ROG gépet lobogtatva. Az Nvidia példájában szereplő régi gémerlaptop nagyjából 51 milliméter vastag, 4,5 kilogrammos, és GeForce GTX 880M hajtja meg, ezzel szemben a Max-Q dizájnnal 18 milliméteres vékonyság, 2,25 kilós súly, és a korábbihoz képest háromszoros grafikus teljesítmény érhető el a profi GeForce GTX 1080 gyorsítónak hála.
Persze azt nem tette hozzá Huang, hogy egy bivalyerős pc általában jóval drágább is a konzoloknál. Megtehette, mert a globális értékesítési számok jól alátámasztják az állítását, és azt mutatják, hogy a magasabb ár sem rettenti el a videojátékosokat. Az Nvidia szerint most húszmillió GeForce grafikus csipre épülő laptop van világszerte, és egyedül tavaly tízmilliót adtak el belőlük.
Azért is fontos a kis méret, mert a grafikus lapkáknak egy új területen is nagy szerepük van, a virtuális valóság megjelenítésében. Ehhez pedig már elkészültek hátizsákként hordható számítógépek, hogy a VR-sisak használata közben ne legyenek székhez kötve a játékosok, és szabadon rohangálhassanak a képzeletbeli világukban, ameddig a szobájuk fala engedi.
Mindenbe beleteszik az intelligenciát
A grafikus csipek fontos szerepet kapnak egy sokkal komolyabb területen is, a mesterséges intelligenciára (MI) épülő alkalmazások futtatásában. Ehhez persze nem játékosoknak szánt gépekre van szükség, hanem nagyon különleges és drága csipekre. Ezen a területen most semmi újat nem mutatott be az Nvidia, csupán újramelegítette az elmúlt hónapok bejelentéseit, és összefoglalta, hogy milyen jövő vár ránk. Elvégre egy több napos MI-konferencia nyitányaként tartották meg a sajtótájékoztatót.
A legfontosabb hardver az MI fejleszésében a Tesla V100. Ez az eddigi legnagyobb szilíciumcsip, egy 21 milliárd tranzisztorból álló Volta grafikus lapka, és 120 teraflops számítási teljesítménnyel bír.
Ötezer mérnök három évnyi munkája, nagyjából 3 milliárd dollárnyi K+F költség van a Tesla V100 létrehozásában, és a gyártás megtervezésében
– mondta Huang. Ez a lapka először dobozos egységekben lesz elérhető, és ezekbe rögtön nyolcat is bepakolnak, így a mélytanulásra és mesterséges intelligenciás alkalmazásokra felkészített rendszer összteljesítménye már 1 petaflops.
Az Nvidia nemcsak hardvert ad a fejlesztők kezébe, hanem szoftvereket is, hogy ha kitalálnak egy jó MI-algoritmust, akkor azt a gépükről egy mozdulattal feltölthessék a felhőbe, jóval nagyobb teljesítményű szuperszámítógépekre.